2020. március 13-án helyezték örök nyugalomra a legendás újpesti labdarúgót, Göröcs Jánost, Titi bácsit.
A borongós pénteki délutánon nagyjából 200-250 fő gyűlt össze a Megyeri úti temetőben, hogy utolsó útjára kísérje az életének 81. évében, 2020. február 24-én elhunyt sportlegendát. A gyászoló család és a barátok mellett ismerősök és rajongók is lerótták kegyeletüket Titi bácsi előtt.
A kegyeletteljes szertartáson elhangzó búcsúbeszédek sorát Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) alelnöke nyitotta, aki felidézte, hogy 1959-től Göröcs János Sándor Károllyal, Tichy Lajossal, Albert Flóriánnal és Fenyvesi Mátéval együtt alkotta a 120 esztendős magyar futball egyik legmeghatározóbb csatársorát, majd a ’60-as évek második felében az Újpesten kialakult a Fazekas, Bene, Dunai, Zámbó csatársornak is tagja lehetett.
Az MLSZ alelnöke emlékeztetett, hogy Göröcs Jánost egy életre szóló kapcsolat fűzte az Újpesthez, pályafutása során pedig olyan híres labdarúgókkal játszott együtt, mint Szusza Ferenc, Várhidi Pál és Tóth Mihály. Kiemelte: a nemzeti válogatott 1958-as fiatalításakor Göröcs János volt az első új csapattag, aki magára húzhatta a nemzeti 11 mezét, tehetségét mindenki elismerte, a válogatott pedig neki is köszönhetően végzett az év végi rangsor élén. Berzi az elhunyt érdemeit övező elismerésekről is szót ejtett: „Újpest és Budapest díszpolgára lett, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, majd középkeresztjét, a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága Életműdíjban és Prima Díjban részesítette.”
„Titi vezérletével az Újpest 1960-ban, 13 év után ismét bajnok lett, a magyar csapat tagjaként pedig a római olimpián bronzérmet szerzett” – idézte föl Berzi Sándor, majd Göröcs további eredményeit méltatta, egészen a Tatabányai Bányászban való szerepléséig, ahol két közép-európai kupagyőzelemnek volt részese, majd edzői pályafutásáig.
„Göröcs János briliáns technikai képességeivel, játékintelligenciájával a ’60-as évek kiemelkedő klasszisjátékosa volt, aki a válogatott és klubja sikereivel meghatározó és felejthetetlen szerepet töltött be. Távozásával szegényebb lett sportéletünk, a magyar labdarúgás közössége, emlékét tisztelettel és szeretettel megőrizzük” – zárta sorait az MLSZ alelnöke.
Dunai Antal, aki együtt játszott Göröccsel az Újpesti Dózsában, az egykori csapattársak és a Magyar Olimpiai Bizottság nevében búcsúzott.Dunai élete legnagyobb megtiszteltetésének nevezte, hogy egy ilyen nagyformátumú játékossal léphetett pályára, az emlékezet megrendült gondolainak sorába pedig több vidám öltözői pillanatot is beleszőtt.
„Óriási öröm volt az ő társaságában lenni, mosolygós, viccelődő ember volt, és ha csapatkapitányként megszólalt, arra mindannyian odafigyeltünk” – osztotta meg a jelenlévőkkel Dunai, aki szerint Göröcs János mindig tudta lelkesíteni a csapatot, az elszántság és a segítőkészség sohasem hiányzott belőle.
„Bene Ferinek és nekem mindig csak annyit mondott: ’Amikor nálam van a labda, beindulni! Gyorsak vagytok, keressetek üres helyet, a többivel ne törődjetek, a labda jönni fog.’ A labdák pedig jöttek, velük a gólok és a győzelmek. Neki köszönhettük azt is, hogy Bene Ferivel, Fazekas Lacival nem egyszer gólkirályok lettünk.”
Hozzátette: biztos benne, hogyha Göröcsnek lett volna lehetősége nyugaton játszani, akkor a legendás csapatok valamelyikében rúghatta volna a bőrt, most pedig az égi válogatottban játszik a többi futball-legendával együtt.
Somos András, az UTE Baráti Kör tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott, hogy Göröcs Jánossal „a legnagyobb élő magyar labdarúgó távozott”, aki az újpesti foci aranykorának „mindenki által elismert, kiemelkedő tudású vezére” volt, akit örökös bajnokká és a kerület díszpolgárává választottak.
Az önkormányzat nevében Déri Tibor mondott búcsúbeszédet, melyben példaképnek nevezte Göröcs Jánost:
„Nagyszerű játékos, világklasszis labdarúgó és nagyszerű ember volt. Játékával mindenkinek sokat adott, örömet szerzett az embereknek.”
Déri szerint Titi bácsi azon sportoló közé tartozott, aki felismerte, becsülettel kamatoztatta és embertársai javára fordította óriási tehetségét, példamutatásával pedig megmutatta, hogy adni jó.
„Sokak szerint elől Göröcs volt a legjobb az Újpesti Dózsában, mégis igazi karmesterként, irányítóként emlékezünk rá, aki befolyásolni tudta az ellenfél játékát is” – fogalmazott a polgármester, aki szerint a néhai csapatkapitány elképzeléseit a legádázabb összecsapások során is érvényre tudta juttatni, szereplésével pedig hozzájárult, hogy a XX. században a magyar labdarúgást nemzetközi szinten is elismerjék.
Déri megtisztelő és tanulságos élménynek nevezte, hogy 2019 novemberében személyesen is találkozhatott a legendás játékossal, akit emberileg is megismerhetett. Mint fogalmazott: „Ma már ritka, hogy valaki a sikerek mellett is ilyen szerény és közvetlen maradjon.”
A polgármester szerit Göröcs János mindig segítette társait, hozzáállását pedig a fiatal generációnak is továbbadta, a rajongók pedig épp olyan hűségesen őrzik majd emlékét, mint amilyen hűséges ő volt családjához, barátaihoz, csapattársaihoz, Újpesthez, Budapesthez és a hazájához, Magyarországhoz.
„Újpest és az újpesti önkormányzat nevében is köszönjük, hogy utat mutatsz nekünk. Kevés az olyan szeretet, az az emberi közvetlenség, amit képviseltél. Nyugodj békében, bajnok!” – zárta szavait a polgármester.
Titi bácsit ezt követően helyezték örök nyugalomra a Megyeri temető 31-es parcellájában.
Göröcs Jánost a Belügyminisztérium, a Fővárosi Önkormányzat, Újpest Önkormányzata, az Újpest FC, az Újpesti Torna Egylet, a Magyar Labdarúgó-szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság is saját halottjának tekinti.
(Fotó: Várai Mihály)
