Február 17-én került sor a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) lakossági fórumára a Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola aulájában, melyen a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításáról és ennek feltételeiről volt szó. A közlekedési központot Rácz Zoltán projektvezető, a FŐMTERV-et Schulek János műszaki igazgató, tervező és Szaló Csaba generáltervező, a IV. kerületet pedig Mártonffy István főépítész képviselte. Az eseményen részt vett Déri Tibor IV. kerületi, valamint Cserdiné Németh Angéla XV. kerületi polgármester, Varju László országgyűlési képviselő, az újpesti képviselő-testület számos tagja és az agglomerációs települések több önkormányzati képviselője is.
Rácz Zoltán előadásában kiemelte, hogy a BKK a fővárosi önkormányzattól arra kapott felhatalmazást, hogy elkészítse a tervezett metróhosszabbítás engedélyezési terveit, minden szükséges engedélyt megszerezzen, illetve részletes megvalósíthatósági tanulmányt készítsen a projekt számára, ami egyben a jövőbeli európai uniós támogatás alapfeltétele is.
A projektvezető részletesen bemutatta a tervezett nyomvonal leendő állomásainak sajátosságait. Emlékeztetett, hogy jelenleg a metró keretalagútja nem Újpest-Központnál, hanem a Virág utcánál ér véget.
Az első állomást innen nem messze, a Rózsa utcánál alakítanák ki, amelyhez egy parkolóból és biciklitárolóból álló mikromobilitási pont is épülne.
A korábbi tervektől eltérően az építkezés az Árpád út zöldfelületeit is jobban kímélné: a vonal délebbre húzásával az út északi járdája mellett lévő fasor teljes egészében érintetlen maradna. A munkálatok a víztorony környékét is érintenék: a Hídláb utcánál, a Szilágyi térnél és a Dobó utcánál álló, 1984 óta szanálásra váró ingatlanokat elbontanák és az újpesti önkormányzat dönthet majd arról, hogy milyen típusú közterület létesüljön a helyükön.
A bontással az Árpád Úti Felüljáró forgalmi rendje is egyszerűsödne: egy jelzőlámpás, teljesértékű forgalmi csomópont jöhetne létre, közvetlen felhajtási lehetőséggel az Istvántelki útról.
A Szilágyi utca és a MÁV-terület között, a vasúti megálló alatt kapna helyet a Rákospalota-Újpest megálló, ahol az agglomerációból vasúttal érkezők zökkenőmentesen, közvetlenül szállhatnának át a metróra.
Az állomás közvetlen északi szomszédságában, de a MÁV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. külön projektjének keretében P+R parkolókat alakítanának ki.
A metró ezt követően érkezne a felszínre, a villamos eleve a metrószerelvények számára kialakított nyomvonalára. Ennek következtében a 14-es villamos már nem közlekedne Káposztásmegyer felé, a vasútállomástól a Lehel tér felé pedig szerepét a 12-es villamos venné át.
A következő komoly átalakítás a Töltés utca és a Szilágyi utca keresztezésénél várható. A tervek szerint a két utca közvetlen kapcsolata megszűnne, mivel a metróvonalat szintben tilos keresztezni. Ennek kiváltására a végállomásnál, a Megyeri út és a Dunakeszi út összekötésével hoznának létre egy, a metró és a vasút alatt áthaladó, komplex közlekedési csomópontot. Az eddigi Töltés utcai kereszteződést pedig egy kerékpáros és gyalogoshíd váltaná föl.
A projektvezető hozzátette: ezen a szakaszon kezd elválni a metró nyomvonala a villamosétól, és egyre inkább „ráhúzódni” a vasúti pályára. Azt is kifejtette, hogy a Külső Szilágyi út és a vasút közti területet innentől a Megyeri út vonaláig egy tervezett járműtelep részére szabályozták ki.
Ekkora területre azonban a BKK már nem tart igényt, így egy 15 hektáros terület szabadulhat föl, melyen az önkormányzat zöldberuházást valósíthat meg. A tervezett létesítménnyel kapcsolatban külön elhangzott, hogy ott csupán járműtakarítást és -mosást végeznének, zajjal járó javításokat nem.
Az Óceánárok utcai állomás lenne az első felszíni megálló, ami a jelenlegi villamosmegállótól kissé északabbra helyezkedne el.
Itt az Árokhát utca vonalában, a leendő megálló déli végénél, épülne egy kerékpáros és gyalogos átjáró a XV. kerület felé.
A Bőröndös utcai állomás káposztásmegyeri oldalán az északi és déli kijáratok is a jelenlegi villamosmegállókhoz futnának ki a Külső Szilágyi útra. A XV. kerület felé a Székely Elek útnál létesítenének egy új gyalogos-kerékpáros átkelőt.
Az utolsó megálló a Megyeri úti végállomás lesz, amit az eredeti tervekkel ellentétben nem a Megyeri út déli, hanem az északi oldalára akarnak felépíteni. Ezzel a sokkal logikusabb megoldással nem vágnák el a megállót a lakóteleptől.
A végállomásnak mind a káposztásmegyeri, mind a rákospalotai oldalán P+R parkolókat alakítanának ki: előbbi területen 150, utóbbin 300 darabot. A szakemberek szerint a XV. kerületi oldalon további parkolók kialakítására is sor kerülhet majd, mert „egyértelműen ott van több hely”, ám erre már csak egy másik beruházás keretében lesz lehetőség.
A helyi és távolsági buszok számára is megállót alakítanak ki a közvetlen szomszédságában, ám ez hangsúlyozottan nem buszvégállomás lesz, mert azt Rácz szerint, illetve a fórumon elhangzottak alapján sem támogatják a helyi lakosok.
A végállomásnál tervezik egy vasúti megállóhely létesítését is, ám ez csak akkor épülhet meg, ha a MÁV négyvágányossá tudja alakítani a 70-es vasútvonalat, ami viszont már nem a metróprojekt keretébe tartozik.
Az is elhangzott, hogy az összes jövőben épülő megálló akadálymentesített lesz és a felszíni állomásokon minden esetben létesítenek gyalogos kapcsolatot a XV. kerület irányába. A Szilágyi út mentén, a jelenlegi villamosvágányok helyén egy két irányú kerékpárutat alakítanának ki, ami délen az Óceánárok utcai, északon pedig a Dunakeszi felé tartó bicikliúthoz csatlakozna.
A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatban Rácz Zoltán és Mártonffy István főépítész is hangsúlyozták, hogy a felszíni állomások mellett sűrű növénysávval és zajvédő fallal védik majd a lakosokat a kellemetlen zajhatásoktól. A főépítész szerint a fásítást már idén megkezdik a felszabaduló területen. A szakemberek kiemelték, hogy az épületeket érintő rezgéskockázatok megelőzésére megvannak a megfelelő, a 4-es metró építésénél és üzemeltetésénél már bizonyított eljárások. A főépítész azt is megígérte, hogy az egyeztetések során különös figyelmet fordít majd arra, hogy az épületeket megóvják.
Szaló Csaba szerint a kivitelezési munkálatok úgy is legalább 6 évet vesznek majd igénybe, hogy csak a meghosszabbított vonal egy része halad majd a kéreg alatt. Schulek János pedig hozzátette: az új szerelvények eleve halkabbak, mint a jelenleg a vonalon közlekedő villamos, a plusz zajvédelemmel együtt pedig a lakóknak nem kell aggódniuk a kellemetlen hangok miatt.
A hallgatóság számos kérdést tett föl a projekttel kapcsolatban, illetve sokan hangot adtak különböző kételyeiknek. Arra mindenki kíváncsi volt, mennyire reális a projekt megvalósítása.
Ezzel kapcsolatban a BKK képviselői többször is leszögezték: nem tudni, hogy a jelenlegi számítások szerint 110 milliárd forintba kerülő beruházás végül kap-e EU-s támogatást. Rácz Zoltán úgy fogalmazott: „Ez tisztán kormányzati hatáskör, erre semmiféle ráhatásunk nincs. Mi annyit tudunk tenni, hogy megfelelő engedélyekkel rendelkező tervdokumentációt teszünk le az asztalra.”
A szakemberek mellett Déri Tibor polgármester is számos alkalommal válaszolt a jelenlévők felvetéseire. Azt ő is elmondta, hogy amennyiben a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban nem jut EU-s támogatáshoz a projekt, akkor 2027 utánra csúszik a lehetséges kezdő időpont.
„A jelenlegi fővárosi vezetés február végén, a Közfejlesztések Tanácsa ülésén fordul a kormányhoz az ügyben. A kabinetnek világosan meg kell mondania, hogy támogatja-e a metróhosszabbítást, vagy sem. Ha azt mondják, hogy itt a 110 milliárd, akkor valószínűleg felgyorsulnak a folyamatok, 5-10 év közötti távlatban. Ha sem állami, sem uniós forrást nem ítélnek oda, akkor a beruházás húzódni fog” – tette világossá a polgármester.
A IV. kerületi forgalomcsillapítási igényekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a BKK erre vonatkozó elképzelései még csak tervezési fázisban tartanak. A probléma szerinte minden érintett fél részéről átfogó megoldást kíván, amihez az áldatlan parkolási helyzetre is gyógyírt kell találni.
„Az ingyenes parkolás miatt Újpest egy célpont” – jelölte meg a bajok forrását Déri Tibor, hozzátéve, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a teljes IV. kerületben még idén szeretnék elkezdeni felmérni a parkolási viszonyokat. Hangsúlyozta: erre már jelentős összeget különítettek el a költségvetésben. Egy korábbi, Újpest-Központban készült felmérés adataira hivatkozva elmondta: a 9000 bejelentett autóra mindössze 7000 parkoló jut, ebben pedig nincsenek benne a kerületen kívülről érkező gépjárművek.
Déri Tibor kiemelte: Budapest a 3-as metró meghosszabbításával igyekszik lehetőséget biztosítani az agglomerációból érkezők számára arra, hogy le tudják tenni az autójukat, és ne a dugóban araszolva kelljen bejutniuk a munkahelyükre. A probléma komplex megoldásához viszont az agglomerációból érkezőknek élnie is kellene majd projekt által nyújtotta opcióval. Hozzátette: ha lenne rá lehetőség, akkor a metrót valóban ki kellene vezetni Fótra vagy Dunakeszire, de egyelőre azért kell lobbizniuk, hogy a Megyeri útig megvalósuljon a hosszabbítás, és kialakíthassák a káposztásmegyeri parkerdőt is.
