1939-ben életveszélyesség miatt bezárt Újpest első kőszínháza, mely a kezdetektől önálló társulattal rendelkezett. Városunk színházi életének története még a 19. századra nyúlik vissza.
1863-ban Divits Mór vendéglőjében a híres Szatmáriné is fellépett. A vendégtársulatok népszerűsége szükségessé tette egy állandó épület létrehozását. 1897-ben Wolfner Lajos Fő utcai (ma: Árpád út 23.) telkét bocsátotta erre a célra. Itt épült meg a Schäfer vendéglő, mely mellé a tulajdonos, Reisig József egy csarnokot épített. Az építmény a Colosseum nevet kapta, s 1920-ig fogadott szórakoztató rendezvényeket. 1892-ben Színpártoló Egylet alakult, a gyakorta felléptetett német társulatokkal szemben magyar nyelvű előadások elősegítését támogatták.
Az önálló színház lehetőségét teremtette meg Lányi Emil 1905-ben, amikor István út – Árpád út sarkán lévő telkét felajánlotta színház-mozi építésére. Itt nyílt meg 1908. április 18-án az Éden Színház. Az első években naponta két előadást tartottak esténként, 7 órási és fél 9-es kezdéssel. A társulat vezető színésze Mészáros Dezső volt.
Az intézmény 1911. október 1-jétől Újpesti Népszínház néven működött Papír Sándor igazgatása alatt. Felesége, Papírné Kornay Margit a közönség közkedvelt primadonnája lett. A fiatal házaspár gyermekeikkel, Viktorral és Máriával költözött Terézvárosból Újpestre. (A gyerekek felnőtt életükben jelentős karriert futottak be: Victor Charon filozófus, nyelvész, Szepes Mária írónő lett.) Papír Sándor korai halála után hosszú évekig felesége irányítása alatt működött az intézmény. A színház 1911-13 között újságot is megjelentetett Újpesti Színpad néven, Harsányi Zsolt szerkesztésében. Harsányi megnyitószavai hangzottak el az első előadás előtt, és műfordításában több francia darab ősbemutatóját tűzték műsorra. Több alkalommal szerepeltek színpadán országos hírű vendégművészek is: Jászai Mari, Márkus Emília, Varsányi Irén, Latabár Árpád, Blaha Lujza. Utóbbi három alkalommal is ellátogatott Újpestre.
Nagysikerű fellépései adták az ötletet, hogy az 1920-as évek elején szükségessé vált felújítás után a művésznő nevét vegye fel a színház. Több önálló társulat szereplésével, változó sikerrel működött, de sajnos a fővárosi teátrumokkal nem vehette fel a versenyt. Az utolsó években már csak filmszínház működött a patinás épületben. 1939-ben az önkormányzat véglegesen bezáratta. Nagyrészt úgynevezett rabicfalakból építették (deszkákra feszített drótháló gipszes habarcsfedéssel), jelentős állagromlás következtében tűzveszélyessé vált.
Újpest csak rövid ideig maradt színház nélkül. 1940-ben gróf Károlyi László a mai szakorvosi rendelő helyén lévő telkét ajánlotta fel Semsey Aladár polgármester színházépítő tervei támogatására. Az úgynevezett nyári színházat (fából készült, fűtés nélkül) még abban az évben megnyitották. (A nyári színház története az Újpesti Napló 2018/21. és 23. számában olvasható.)