Ajánlott videó



Körkép -3- (2017.12.08.)

Az ÚKTV legfrissebb adása...

Aktuális programnaptár


Újpest által elnyert pályázatok


Újpesti Cseriti

Városkalauz - Újpest 2017


Városkalauz - Újpest 2017

Kapcsolatok











Az oldalt 9428777 alkalommal 6370506 látogató nézte meg a mai napig 2009.01.01. óta

Rejtélyes leletek a Szent István téren


Április 22-én a Szent István téri építési munkálatok közben rejtélyes tömegsírra bukkantak a munkások. Második világháborús tömegsír? Esetleg ’56-os áldozatok? A kérdések és válaszok minden újpestit foglalkoztatnak. Wintermantel Zsolt polgármestert olyannyira, hogy maga járt utána az eseményeknek, történelmi, történeti körülményeknek. Az alábbiakban összefoglaltuk, mire jutott polgármesterünk a tényfeltárásban.



Címkék:
Piac

A Városháza közvetlen szomszédságában földalatti hővezetéket építenek. Aki járt arra mostanában, láthatja is az épület déli oldalát csaknem körbefutó árkot. Ebben az árokban akadtak a kivitelező munkások emberi maradványokra. Azóta eltelt néhány nap, előkerült néhány újabb lelet, csak az nem egészen világos, hogy kerültek oda a holttestek.

Az Újpesten talált kitüntetések a szalag alapján egészen biztosan 1943 utáni érmek. Ám a föld alá kerülhettek akár 1956-ban is. Az állományjelző, amely a szovjet hadsereg gárdajelvénye, és összesen 11 gyalogsági és 6 páncélos hadsereg viselte, szintén 1943 utáni, hisz a gárdajelvényt 1943. május 21-e óta használták. Egyik sem bizonyítja tehát cáfolhatatlanul, hogy világháborús áldozatokról van szó, hiszen a gárdajelvényt és a Bátorságért érdemérmet is használták a háború vége után is, tehát akár 1956-ban is. A gárdajelvény  lehetne esetleg árulkodó, mivel annak két változata ismert, és a kettő közötti
apró különbség ebben az esetben perdöntő lehetne. A háború idején használt gárdajelvény zászlója egyszínű, sima vörös, míg a háború utáni változaton a zászló lobogását stilizáló sötét csíkok láthatók. Ha sikerülne megállapítani a „mi” gárdajelvényünkről, hogy milyen is volt pontosan a zászló rajta, biztosak lehetnénk a dolgunkban, de az állapotát tekintve erre sajnos igen kicsi esély van. Egyelőre marad tehát a feltevés: Újpesten világháborús szovjet katonák sírját fordította ki a markoló. Ezt támasztja alá a sírban talált koporsó (illetve koporsók) is. A feltárás során ugyanis fa- és fémkoporsó-maradványok is előkerültek. (Lapzártakor érkezett a hír, hogy ezek nem fa- és fémkoporsó-maradványok, hanem vélhetően részben vasfedeles fakoporsók, az arcrészen üvegezve. – a szerk.) Az pedig nem tűnik életszerűnek, hogy 1956-ban a dühös, megalázott és erőszakkal elnyomott forradalmárok ekkora fi gyelmet fordítottak volna arra, hogy az ellenség halottait díszes, üvegezett koporsóban temessék el. Ráadásul a testek száma (eddig 16 csontvázat találtak) és a koporsók különbözősége miatt valószínűsíthető, hogy még a hierarchiára is ügyeltek. Az „ablakos” koporsó vélhetően egy tiszté volt, a többi altiszteké, tiszthelyetteseké lehetett, és voltak olyan tetemek is, amelyeket koporsó nélkül, sőt, egyszerűen egymásra hajigálva földeltek el. 1956-ban a tiszteket is hajigálták volna, nem tiszteletlenségből vagy a kegyelet hiánya miatt, hanem a legyőzöttek elkeseredése és fáradtsága miatt.
Igen ám, de még mindig nem világos, hogy hogyan kerültek oda a holttestek, ha 1945-ben nem volt számottevő harci cselekmény Újpesten.

A lelőhely az 1990-ben lebontott szovjet emlékmű helyétől pár méterre van, és állítólag a szovjetek mindig oda építették az emlékműveiket, ahol tömegsírok voltak. Ez megint csak azt támasztja alá, hogy világháborús áldozatokról van szó, akiket megtiszteltek a koporsós temetéssel és egy emlékhellyel is. Ebben az esetben viszont érthetetlen, miért temették el velük a kitüntetéseiket is, hisz azokat hagyományosan elküldik a családnak. Az ügyben tehát egyelőre a sok bizonyíték mellett sok kérdőjel is van. A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztályának szakértői vizsgálják a sírt. Talán elég adat gyűlik össze ahhoz, hogy legalább az egyik kitüntetéses áldozatot azonosítsák.

Az eddigiek alapján tehát egy biztos: a történet egyre izgalmasabb és bizonyára folytatódik majd, a folytatásról pedig minden újpesti tudni fog, a város polgármesterének blogbejegyzéseiből vagy az Újpesti Napló hasábjait olvasva.
Wintermantel Zsolt blogbejegyzése alapján szerkesztette: Tallér Edina
(A teljes írás olvasható a wezse.blog.hu oldalon.)



A helyszínre természetesen először a BRFK életvédelmi osztályának nyomozói érkeztek. Az igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy a testek 25-30 évnél – tehát elévülési időnél – régebben kerültek a földbe. Ezzel kizárható, hogy a csontok valamiféle „újkori” bűncselekmény következményeként elhunyt emberek maradványai lennének. Egészen biztossá vált mindez, amikor egy feltehetően orosz katonai zubbonyról származó gomb is előkerült. A kérdés tehát az, világháborús vagy 56-os szovjetek maradványait rejti a föld?
Hivatásos és amatőr helytörténészek kezdtek rögtön találgatásokba, és igyekeztek észrevételeikkel, emlékeikkel, ötleteikkel segíteni a kutatást. Az általános vélemény az volt, hogy 1945-ben Újpesten nem, csak a környéken voltak számottevő harci cselekmények, ide legfeljebb a sebesülteket szállították. Bár az is igaz, hogy egyes források arról számolnak be, hogy a Vörös Hadsereg katonái géppuskafészket telepítettek a templom tornyába. 1956-ból azonban konkrétan tudni lehet, hogy itt is komoly harcok folytak a forradalmárok és az akkor már megszálló orosz csapatok között. A feltárás során aztán egyre újabb leletek, bizonyítékok kerültek elő, amelyek immár nemcsak azt tették kétségtelenné, hogy szovjet katonákról van szó, de az is egyre biztosabbnak tűnt, hogy világháborús, tehát 1945-ös eredetű sírról lehet szó. A zubbonygomb után ugyanis felszínre került egy állományjelző, több kitüntetés, cigarettatárca, egy érme (talán pénz) és néhány koporsómaradvány is. A kitüntetéseken az áll: „Za otvagu”, azaz „A bátorságért.”


A „Bátorságért érdemérmet” (Medal za otvagu) olyan személyek kapták,,akik a szocialista haza védelmében tett katonai szolgálataik, a csatában, az államhatárok védelmében vagy életveszélyes katonai műveletek során különleges bátorságot és vitézséget tanúsítottak. A kitüntetést 1938-ban alapították és a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig adták. Ez idő alatt
összesen 4,569,893 személy kapta meg. Három különböző változata is ismert: az elsőt 1938 és 1943 között adták, a második verziót 1943 és 1991 között. 1994-től újra adható, de azóta a CCCP felirat nélkül, ez tehát a harmadik változat.



A lapzártáig beérkezett adatok alapján az alábbiak kerültek feltárásra. Zubbonygombok, állományjelző, kitüntetések, cigarettatárca, egy érme (feltehetően pénz), néhány koporsómaradvány, 16 csontváz, fa- és fémkoporsók. Találtak továbbá 3 pár bőrbakancsot, zubbony- és köpenydarabot is. Előkerült 4-5 sír, egyenként 1-4 testtel. A testek egy része volt csak koporsóban. Orosz eredetre utaló tárgyak több sírból, illetve test mellől kerültek elő. Két ütemben történt az exhumálás, április 25-én, hétfőn, illetve a feltárt terület bővítését követően, április 29-én, pénteken. A helyszíni eljárás befejeződött.



Kiemelt témáink
Halassy Olivér Városi Uszoda Újpesti Párbeszéd Újpesti Piac Újpest Kártya Cseriti Szilas Park Újpesti Szakorvosi Rendelőintézet Görgey utca felújítása Nem Nagy Dolog! Áldozatsegítő Hálózat fejlesztése Újpesten A Bőrfestő Óvoda fejlsztése A Homoktövis utcai bölcsőde fejlesztése Tarzan Park Újpest Márkabolt Hahó Babák







Kapcsolatok